• N nal1 ~ näl [nal], LM LU P K näl, T näl ~ nėl nyél, fogó, szár | Schaft, Stiel, Heft: N kasajä ~ saγi̮rapä nalėl nati er befestigt sein Messer (seine Axt) am Schaft; K saurėp no̰ŋkhä-nältėslėm nälätäm ich habe die Axt am Stiel befestigt; saurėp nälätänėl kwän-leupi die Axt wird locker im Stiel N nal-kwoťl a nyél közepe | Mitte des Stiels. – nal åul ~ näl-awe̊l a nyél vége | Ende des Stiels. – nal-potali orsókarika | Spindelrad T khanšantnė-nėl írótoll | Schreibfeder. – N χåχsä-nal, LM khåŋšä-*näl, P khansä-*näl, K khånsė-*näl pipaszár | Pfeifenrohr, -stiel. – LU khansä-näl-jiw, P kh.-*näl-jū, K kh.-*näl-jiw kányafa, калина | Schlingbaum. – N χ.-*nal-aul a pipa szopókája | Mundstück der Pfeife. – LM jarä-*näl a gyalu fogója | Hobelheft. – jǟpėt-*näl ~ jeäpt-*näl késnyél | Messerstiel. – N käsäj-näl [kasaj-nal] =késnyél | Messerstiel. – P kømke̮-*näl az a fa, mellyel a varsát kiemelik a vízből | Stiel, womit die Fischreuse aus dem Wasser gehoben wird. – LM kärnės-*näl fazékfül | Topfhenkel. – LM K käu-*näl a kézimalom nyele | Griff der Handmühle. – N loimės-näl a jégtörővas nyele | Stiel des Brecheisens. – N ńāl-näl, LM ńǟl-*näl, K ńø̄l-*näl a nyíl szára, nyele | Schaft des Pfeiles. – N ń.-*nal-pori̮γ egyenes, bütykös szárú, fehér ernyős virágú, ehető, hegyes vidéken termő növény | eine knotenhalmige eßbare Pflanze mit weißen Doldenblumen, die in Gebirgen wächst. – LM åwtä-*näl Schaft des Spießes. – P päsėn-*näl asztalláb | Tischbein. – N pasiltėp-nal, LM pašiltėp-*näl ~ pāšilėp-*näl fúrónyél | Schaft des Bohrers. – ponėl- vārnė-nal orsó | Spindel. – T pōt-nėl таган, ferdén földbe dugott karó, melynek végére az üstöt akasztják, szolgafa | Kesselhaken. – puräˈ-näl az ár nyele | Schaft der Ahle. – K pūtėp-*näl a szigony nyele | Harpunenschaft. – LM saŋkėp-*näl, K så̄ŋkėp-*näl, T säŋkäˈp-näl mozsártörő | Mörserkeule. – N saγi̮räp-nal [sāγrap-*nal], LM šaurėp-*näl, P šaγi̮rėp-*näl fejszenyél | Schaft der Axt. – N sētėp-nal ~ näl orsó | Spindel. – LM sopėn-*näl ekeszarva | Pflugsterz. – śoχri-*näl késnyél | Messerschaft. – śånėχ-*näl csésze füle | Henkel der Tasse. – toul-kės-*näl tollszár | Federstiel. – N LM tūp-näl az evező nyele | Ruderschaft. – N vāntėp-nal, P vå̄nėp-*näl a horog nyele | Hakenschaft N naliŋ, K nälėŋ nyeles | mit Schaft versehen (Adj.) LM P nälp nyelű.: P ńile *nälp päsėn ein Tisch mit vier Füßen LM LU P K nälti nyélre fölerősít | ins Heft einschlagen, (K) helyez | setzen: LM jeäpt-näl nältēm ich schlage das Messer in das Heft ein; P šaγi̮rėp-näl nältuχ die Axt in das Heft einschlagen, K ńańmė käsi-taľχėn nältėstė er setzte das Brot an die Messerspitze; ńø̄l nältäχw jowėt-joåntiŋnė den Pfeil an die Bogensehne legen. – LU nukh-*nälti, K no̰ŋkhė-*nälti, T nuŋ-nėlti nyélbe üt | in das Heft einschlagen: T jäptėm nuŋ-nėlti̮lėm ich schlage mein Messer ins Heft ein. – K tåu-*nälti =nyélbe üt | in das Heft einschlagen: |